Közigazgatás

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 18. hétfő, Auguszta

Kerületi nemzetiségi önkormányzatok

Amit az Örményekről tudni illik

Örményország területén jött létre a világ egyik legősibb kultúrája és legrégibb államalakulata, Urartu, (Kr.e. 9-4. sz) Kr.e. 1.sz-ban Örményország területe a Fekete tengertől a Kaszpi tengerig terjedt. Az ókorban az örmények sokáig saját királyaik alatt éltek, Elő-Ázsiában. Nyelvük az indogermán nyelvtörzshöz tartozik. Az idők során keleti és nyugati örmény nyelvjárás alakult ki, az Erdélybe települt örmények a nyugati nyelvjárást beszélték.

Kr.e. 2350-ben Hajk alapította Nagy Örményországot. Hajk 6. utóda volt Arám, aki legyőzte a délről és keletről rájuk törő ellenséget. Vitézsége miatt a görögök őt Ármenosnak, országát, pedig Árméniának nevezték el. (Örményországnak ma is ez a neve.)

Arám fia és utóda a szép Árá, akiről az Ararát hegységet nevezték el. Vele kihalt Hajk egyenes férfi ága. A római Antónius meghódította Arméniát és az uralkodót Artavaszkeszt (örményül: Ardavás-t) elfogatta és Alexandriába hurcolta, ahol Kleopátra lefejeztette, Kr. e. 30-ban. Örményország Római Tartomány lett.

Tiridat király uralkodása idején 294-ben Világosító Szt. Gergely, az Örmények szentje az örményeket keresztény hitre térítette. Örményország az államvallást elsőként a világon 301-ben vette fel, 14 évvel megelőzve a Római Birodalmat.

A középkorban miután önállóságukat elvesztették bizánci perzsa, arab, szeldzsuk és mongol uralom váltotta egymást. A 16-18. sz.-ban a perzsa és a török uralom alatt állt. A perzsa (keleti) rész 1828-ban orosz fennhatóság alá került. (A hadjáratot ugyanaz a Paskiewitz tábornok vezette, aki 70 000 fős seregével az osztrák császár I. Ferenc József hívó szavára, Magyarországra jött, és előtte rakta le a fegyvert 1849 augusztus 13.-án Görgey Artúr.

Az I.Világháború alatt Örményország a cári Oroszország mellett állott. A cárság bukása után a moszkvai békében lemondatták Kars és Adrahan ősi örmény területekről, majd a régi területeik egy részéből önálló Örményország alakult, amely 1921.09.30-án belépett a szovjet államszövetségbe (Unióba).

1991-óta független köztársaság. Területe 29 800 km2 kb 1/3-a mai Magyarországnak, lakóinak száma 3,4 millió, fővárosa Jerevan. Lakossága 90% örmény, 2% kurd, 1,5% orosz.

1992-óta véres harcokat folytat Azerbajdzsánnal, Karabah miatt. A legújabb korig sok üldöztetésnek voltak kitéve, különösen a muzulmánok részéről. Pl. 1915-ben Törökországban 1,5 millió Örményt mészároltak le. (Franz Werfel *1890,†1945: A Musa Dagh negyven napja regény.)

1994.02.19-én éjszaka egy budapesti angol nyelvi NATO képzésen résztvevő fiatal örmény katonát, Gurgen Markajan hadnagyot egy Ramil Szafarov azeri katona előre megfontolt szándékkal - fejszével - brutálisan meggyilkolt. Tettét azzal indokolta, hogy áldozata örmény volt, és örmények ellen további gyilkosságokra is készült.

Ezért a katonáért megemlékező gyászmisét tartott Leszkovszky Pál atya a XI. Orlay u. 6. -alatt működő örmény Katolikus templomban, melyen sokan vettek részt az itt élő örmény illetve örmény eredetű hívek.

Ilyen üldözések miatt menekültek a keresztény Európába, Lengyelországba, majd Moldvába és a XVII század második felében Erdélybe. I. Apafi Mihály (1632-1690) fejedelem 1669-ben megengedte, hogy a havasok aljában lévő településekben (Görgény, Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros stb.) letelepedjenek, majd városaik lettek Szamosújvár, Erzsébetváros.

1684-ben Verzerescul Oxendius nevű püspökük a görög keleti vallásról áttérítette őket a római katolikus hitre, melyhez ma is ragaszkodnak. Az Örmény Egyház feje a Katolikosz.

Az örmények fő foglalkozása a kereskedelem volt. Magyarul hamar megtanultak. A magyar közéletnek számos kiváló egyént adtak a magyarországi, ill. erdélyi örmény családok. A mai Magyarországra többnyire az I. Világháborút követően települtek át Erdélyből.

Örmények, akikre méltán büszkék vagyunk

Végezetül álljon itt néhány név azon örmények, illetve örmény származású magyarok közül, akik helytállásukkal, munkájukkal, emberségükkel hírnevet szereztek, és akikre ma is méltán büszkék vagyunk:

Kiss Ernő (1799-1849) aradi vértanú
Lázár Vilmos (1815-1849) aradi vértanú
Cetz János tábornok Bem seregében, aki elkerülte az Arad-i bitót
Agárdi Gábor (1922-2006) színművész
Ábrahám Dezső (1875-1973) államtitkár, majd miniszterelnök
Pattantyús Ábrahám Géza (1885-1956) mérnök, aki a gépészeti tudományok terén szerzett nemzetközi hírnevet
Barcsay Jenő (1900-1988) festőművész, grafikus, a világon egyedülálló Művészeti anatómia c. könyv szerzője
Bányai Elemér újságíró (Zuboly)
Hollósy Simon (1857-1918) festő, a nagybányai művésztelep alapítója
Issekutz Béla (1886-1979) orvos, gyógyszerkutató
Lukács Béla (1847-1901) m.kir. kereskedelemi miniszter
Patrubány Gergely (1830-1891) Budapest első tiszti főorvosa
Sasi Nagy István (1919-2002), egyetemi tanár, a BME professzora
Szongott Kristóf tanár, író az Arménia folyóírat alapítója és haláláig a szerkesztője.

Nemzetközi hírnévre tett szert:
Varenagh Aznavourian (Charles Aznavour) *1924.05.22, ma is élő sanzonénekes filmszínész
Atom Egoyan canadai filmrendező
Khoren Gevor ökölvívó
Aram Hacsaturján (1903-1978) zeneszerző
Edmond Keoszjan örmény filmrendező
Elia Kazan Oszkár-díjas amerikai filmrendező
Movszesz Khorenaci történetíró, (sz.: 370-ben aki megírta NagyÖrményország történetét
Gevork Emin költő
Akim Tamiroff örmény származású amerikai színész
Albert Azarjan tornász, aki gyűrűn kétszer is olimpiai bajnok lett
Igor Ter-Ovaneszján, az első európai távolugró, aki 8 méternél nagyobb távot tudott ugrani
Levon Ter-Petroszjan 1991-ben a független Örmény Köztársaság I. elnöke

LEGFRISSEBB
×