A tavaly indult kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy már az első felhívás alkalmával rengeteg lakó jelentette be igényét a kiosztásra szánt keretekre. A kerület köztisztaságáért felelős Újbuda Prizma Kft. telephelyén tartott programnyitón Fodor Vince beszédében elmondta, az önkormányzat eddig avarégetési rendelettel igyekezett szabályozni a kerti hulladék megsemmisítését, de mára bebizonyosodott, hogy a légszennyező módszer elavult, a levelek, gallyak elszállítása pedig felesleges költségeket jelent. Arra szeretnénk ráébreszteni mindenkit - jelentette ki - hogy a komposztálással nemcsak a környezetünket védjük, de tápláljuk a talajt és pénzt is megtakarítunk.
Az önkormányzati programra, amely a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszéke, egy barkácsáruház, egy bevásárlóközpont és a Prizma Kft. együttműködésével valósult meg, nemcsak a kertes házban élők jelentkeztek. Számos társasház lakóközössége és közintézmény is úgy döntött, megkezdi a házi komposztálást. Az akcióban részvevőknek Újbuda Önkormányzata ingyenesen 2 db komposztáló fakeretet ad át, cserébe pedig csak néhány szabályt kell betartaniuk. Az átvevőnek öt évig rendeltetésszerűen kell használnia a keretet, a hatodik évtől már a tulajdonába kerül. További feltétel a Kertészeti Egyetem komposztáló előadásán való részvétel, valamint napló vezetése, amely egy év elteltével összegzi a komposztált lomb mennyiségét és a projekt eredményességét.
Az első keretek átadásakor előadást tartó Dr. Forró Edit talajtan tanár arra hívta fel a figyelmet, ha a talajban lévő szerves anyagokat nem pótoljuk, gyorsan kimerülhet kertünk földje. A ma élő ember - megszakítva ezzel a természet rendjét - szemétnek nézi, és eltakarítja a föld felszínéről a növényi maradványokat, leveleket, gallyakat, mert azok zavarják a pázsitfű látványát. Ez talán azért is van, mert sokan nem tudják, hogy a talaj termékenységéért elsősorban a benne található szerves növényi maradványok felelősek - magyarázta a Corvinus Egyetem Kertészetudományi Karának tanára. Később az is elhangzott, hogy hazánkban egy ember évente körülbelül 300 kg hulladékot termel, aminek kb. 1/3-a olyan szerves anyag, amely komposztálható. A komposztálás tehát jó lehetőség arra, hogy műtrágya vásárlása helyett biotrágyával tápláljuk földünket, így a kerti hulladékot sem elégetni, sem elszállítani nem kell. Forró Edit azt is kiemelte, kizárólag növényi hulladékot komposztálhatunk, de még ezek között is jó néhány fajta szerepel a tiltólistán.
Tilos a komposztba dobni állati maradványt, szervetlen anyagot, út menti poros füvet, valamint trópusi növényeket, citrusféléket. Ez utóbbi ugyanis megzavarja kontinentális éghajlatunk mikroflóráját. A kerti tudnivalók után a szakértő azt is hozzátette, ahhoz, hogy a komposztálás elterjedjen, az önkormányzatok hajlandóságára és a lakosság szemléletváltására van szükség. Az összegyűjtött növényi hulladékot ugyanis forgatni, locsolni kell, hogy aztán 6-8 hónap után jó minőségű humuszt kapjunk. Az akció nyilvános bemutatására kerületi kisiskolások is meghívást kaptak, akik az ajándékba kapott alma elfogyasztása után a csutkát már a komposztáló keretbe dobták.
