- Több mint 10 éve áll torzóként a Tüske csarnok Budapest és Újbuda legfelkapottabb, legfejlődőbb részén.
- Több mint 10 éve nincs befektető, aki fantáziát látott volna a hatalmas csarnok befejezésére.
- Több mint 10 éve nincs állami forrás az építkezés folytatására, a működtetésre.
- Több mint 10 éve marja az épületet a rozsda, közpénzekből pedig százmilliók mennek el egy üres épület őrzésére és állagmegőrzésére.
- Több mint 10 éve ez a torzó Újbuda és Budapest egyik szégyenfoltja.
Több mint 10 év után idén végre lehetőség nyílt volna arra, hogy a torzóból hasznos, befejezett épület legyen. Sajnos az érintettek egy része, közöttük az ELTE, a Műszaki egyetem és a körzet országgyűlési képviselője meg tudták akadályozni ezt az átalakulást.
Eközben pedig az egyetemisták sportolási lehetősége nem, vagy csak korlátozottan biztosított. Az egyetemek ugyanis a tervezett expo területért cserébe sportpályát és sportcsarnokot kaptak, amelyeket a világkiállítás elmaradása után megtartottak, ám e létesítmények mára csak részben szolgálják az egyetemi sportolás céljait. Az évszázados múltra visszatekintő egyetemi sportegyesületeket, a BEAC-ot és MAFC-ot pedig pénzhiány miatt a megszűnés veszélye fenyegeti.
Több mint 10 év után sajnos mindenkinek be kell látni, hogy a sportcélú hasznosításnak egyre kisebb az esélye, piaci alapon azonban elképzelhető lett volna a befejezés. Ráadásul a csarnok olyan helyen áll, ahová irodaházakat terveznek, ahol az EU tudományos agytrösztje az EITI is épül, azaz, ahová a hazai high-tech ipar jelentős része koncentrálódik, ahol a közelben újabb szálloda és irodafejlesztések várhatóak.
Több mint 10 év után ezt azoknak a politikusoknak is be kell látni, akik népszerűnek tűnő, de sajnos kivitelezhetetlen követelésekkel hátráltatják a megoldást. Annak az országgyűlési képviselőnek akár igaza is lehet, aki a sportolási lehetőségekért emeli fel a szavát, de egy évtized sajnos elégnek bizonyult arra, hogy bebizonyosodjon: a Tüske csarnokot nem tudja, nem akarja senki sportcsarnokként befejezni. Az állam nem tudja, a magántőke nem akarja, és ebben a pénzügyi, gazdasági, ingatlanpiaci helyzetben ez az álláspont sajnos csak erősödni fog.
Úgy vélem, hogy a torzó megtartása senkinek nem lehet érdeke. Sem a kerületnek, sem az egyetemeknek. A helyzet megoldására kezdeményezem, hogy az állam adja a kerület tulajdonába a csarnokot, azzal a feltétellel, hogy Újbuda szűntesse meg az áldatlan állapotot, egy PPP konstrukció keretében fejezze be az épületet és tüntesse el a torzót. A kerületben kialakult politikai erőviszonyok (jobb és baloldal szavazategyenlősége) garanciát jelentenek arra vonatkozóan, hogy kölcsönös egyetértés nélkül ne születhessen döntés ebben az ügyben. A politikai egyetértés mellett szükséges az összes érintett fél - így az egyetemek - bevonása a döntésbe, így Újbuda többek között vállalja, hogy az egyetemisták számára sportolási lehetőségeket biztosít.
Azok a politikusok pedig akik jogosan aggódnak a kerületi sportéletért, a közeljövőben lesz lehetőségük támogatásukat kifejezni akár szavakban, akár tettekkel, akár szavazatokkal.
A polgármester közleménye (2008. 10. 28.)