A képviselő-testület mai ülése - ha lehet ezt egyáltalán ülésnek nevezni - ékes bizonyíték volt arra, hogy milyen mélyre juthatnak - egyébként átlagos képességű - emberek, ha cselekedeteikből kivész a tisztesség, a józanság és elfelejtik azt, hogy mi az a feladat amire megbízást kaptak.
Mi is történt itt a mai napon? A képviselő-testület két politikai oldala között formális szavazategyenlőség alakult ki. Formális egyenlőség, mert nem arról van szó, hogy valamely kérdésben 19 képviselő igennel, 19 pedig nemmel szavazott volna. Csak arról, hogy egyik oldal sem tud a másik ellenére érvényes döntést hozni.
Mit tesz ilyenkor egy becsületes, tisztességes, felelős képviselő? Végignézi a napirendet és azoknál a javaslatoknál, amelyekkel egyetért, amelyek szerinte megfelelnek Újbuda és lakói érdekeinek, ott igennel szavaz, amelyek nem, ott nemmel szavaz. Ott, ahol nemmel szavazott, közli, hogy képviselői véleménye szerint milyen módosításokat kell tenni ahhoz, hogy elfogadja, megszavazza azt. Ha például több pénzt adunk az egyik iskolának, ha nem a Kis utcát aszfaltozzuk, hanem a Nagyrétet kaszáljuk akkor egyetért...
A mi ellenzéki képviselőink nem ezt tették. Egyáltalán nem szavaztak, és ezzel lehetetlenné tették a döntést. Őket nem érdekli, hogy mi történik az adott iskolával, ők nem bánják, ha a pedagógusok nem kapnak üdülési támogatást, ők fütyülnek a rászoruló időskorú újbudaiakra, őket az sem érdekli, ha a városrész elveszít hárommilliárd forint többletpénzt. . . Lényegtelennek tartják azt is, ami itt tényleg kicsinység, hogy díszíti-e muskátli városunkat vagy sem.
Egy becsületes ellenzéki képviselő örül a kiegyensúlyozott helyzetnek, mert értéke van a szavazatának, mert sikerrel befolyásolhatja a döntéseket, mert hatékonyabban képviselheti választói véleményét és érdekeit.
Ehhez persze tisztában kellene lennie azzal, hogy a helyi képviselők dolga az, hogy Újbuda és lakóinak fejlődése érdekében a legjobb tudásuk szerint hozott döntésekkel irányítsák a városrész életét.
Az önkormányzati képviselők a körzetük és egész Újbuda lakóinak tartoznak felelősséggel. A választók nem a szembenállásra, hanem a városrész érdekében történő józan együttműködésre adtak felhatalmazást a testületnek, és nem pártoskodást, öncélú politikai-hatalmi játszmákat, hanem felelős együttes munkát várnak el tőlünk.
Újbuda önkormányzatának képviselői a rendszerváltás óta - pártállástól függetlenül - mindig meg tudták találni a közös hangot, a kerület érdekeinek megfelelő kompromisszumokat, és ez meg is látszik Újbuda fejlődésén.
Kinek az érdeke vajon ez a furcsa színjáték? Az Újbudán lakóknak, azoknak a polgároknak, akik egy nyugodt, fejlődő, szépülő városban szeretnének élni semmiképpen. Azoknak inkább érdeke, akik a "minél rosszabb, annál jobb" jelmondat jegyében politikai-hatalmi érdekeik oltárán hajlandók feláldozni ezrek érdekeit.
Akiknek az, hogy egy városrész lakói rosszul járnak, az nem jelent semmit, ha ezért jó pontok járnak egy bizonyos párt dicsőségtábláján, miközben észre sem veszik, hogy ők is csak bábuk egy hatalmi játszmában.
Szomorú vagyok, mint polgármester, mert féltem Újbuda eddigi lendületes fejlődését, veszni látom az Újbudán eddig tapasztalt nyugalmat és együttműködést.
Szomorú vagyok, mint képviselő, mert néhány ellenzéki képviselőtársam semmibe veszi azoknak az újbudai polgároknak az érdekeit, akik éppen ezen érdekek képviseletével bízták meg őket.
És még szomorúbb vagyok, mint újbudai polgár, mert úgy tűnik, hogy a gátlástalan, érdekhajhász politikai sakkjátékosok megjelentek a mi közös otthonunkban, a mi városunkban Újbudán is.
Molnár Gyula - Újbuda polgármestere (2008. 05. 15.)
Kapcsolódó cikkek:
ÚJ TARTALOM! Az újbudai ellenzék közleménye (2008. 05. 15.)
