Vajon hány honfitársunk tudná felsorolni az állampolgári jogok generációit? És azt, hogy melyek az Európai Tanács főbb kitűzései? Tízmilliónyi honfitársunk közül biztos sokakat megizzasztana egy-egy ilyen kérdés. Pedig ez csak töredéke annak a tananyagnak, amelyet az alkotmányos alapismeretek vizsgán kérdeznek azoktól, akik magyar állampolgárrá szeretnének válni. És ezzel még nincs vége a megpróbáltatásoknak. A honosítási eljárás ugyanis hosszú és bonyolult folyamat, tele megkötésekkel. Jelenleg csak az a személy nyújthat be kérelmet, aki azt megelőzően bevándorlóként, menekültként, vagy tartózkodási engedéllyel folyamatosan Magyarországon lakott, büntetlen előéletű, lakhatása és megélhetése biztosított, s igazolja , hogy - a már említett - alkotmányos ismeretekből eredményes vizsgát tett. A külföldiek - alapesetben - nyolcévi folyamatos magyarországi tartózkodás után kérhetik a honosítási kérelmet. De vannak engedmények is: már háromévi folyamatos ittlakás esetén kedvezményes honosítást kérhet, aki egy magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él; kiskorú gyermeke magyar állampolgár; egy magyar állampolgár fogadta örökbe; vagy a magyar hatóság menekültként elismerte. Külön kedvezmények vonatkoznak a külföldi állampolgárságú, de magyar nemzetiségű kérelmezőkre: az ittlakás időtartamára való tekintet nélkül kérheti honosítását vagy visszahonosítását az, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, és felmenője magyar állampolgár volt. A sikeres vizsga sem jelent automatikusan állampolgárságot, mert ezután újabb hosszú adminisztratív folyamat kezdődik. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a honosítási kérelmeket a beérkezéstől számított egy éven belül terjeszti föl a köztársasági elnökhöz, majd az államfő a magyar állampolgárság megszerzéséről okiratot ad ki. Ennek birtokában lehet letenni az állampolgársági esküt. Vagyis - ha a kérelmezőnek szerencséje van - a sikeres állampolgársági vizsga letétele után körülbelül egy-két éven belül. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint átlagosan 6,5 év telik el, amíg egy Magyarországra érkező külföldi állampolgár magyar állampolgárságot szerez. Évente körülbelül négyezer-hétezer között mozog a honosított vagy visszahonosított személyek száma, a bukás aránya minden évben alacsony: 5-10 százalék között van. Az elutasított személyek száma évente 400-500 között változott. A magyar állampolgárság igénylésének okaként leggyakrabban azt jelölik meg, hogy magyar nemzetiségű családból származnak, vagy magyar állampolgárral kötöttek házasságot. A KSH már idézett jelentése szerint a bevándorlók nagy arányban igényelnek állampolgárságot, de nem azonnal, amint lehetőség adódik rá, hanem egy megfontolt döntés következményeként. A bevándorlók többsége a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakosaiból kerül ki: csaknem 70 százalékuk román állampolgár, 10 százalékuk szerb-montenegrói, 9 százalékuk ukrán, vagyis összességében a szomszédos országokból érkezik az új állampolgárok több mint 90 százaléka. Az állampolgárságot kapott emberek döntő többsége magyar anyanyelvű. Az új magyar állampolgárok mintegy 20 százaléka 25 év alatti, több mint fele 25-49 éves, egynegyedük pedig ennél idősebb életkorú. Családi állapotukat tekintve a magyar állampolgárságot kapottak több mint fele házas. A honosítást kérők mintegy harmadának van kiskorú gyermeke, 20 százalékának egy, 11 százalékának két gyereke van, a három- vagy több gyerekesek aránya minimális. Az új állampolgárok mintegy 40 százaléka középfokú végzettséggel, csaknem 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az új magyar állampolgárok több mint fele aktív kereső, csaknem negyedük nyugdíjas, minden tizedik pedig tanuló. Ezek a számok a jövő évtől várhatóan módosulnak, az augusztus 20-án életbe lépett egyszerűsített honosítási törvény miatt. A magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező személyek és leszármazottaik kérhetik, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és büntetlen előéletűek. Az esetleges visszaélések elkerülése végett az állampolgárságot csak személyesen lehet kérelmezni. Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-től. Az ügyintézési határidő három hónap. Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét. A beadványhoz a személyes iratokat, valamint a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. Az eljárással kapcsolatos tennivalókra a kormány az idei évre 830 millió forintot különített el, s az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számol.
|
|
|
|
|
