A Kelenföldi pályaudvar és környékének rendezésére az önkormányzat és a Főváros már 2007-ben ötletpályázatot írt ki, hogy az akkor még Etele téri végállomással számoló metróprojekt megvalósulásakor a közlekedési csomópont méltó környezetben és európai színvonalon szolgálja ki az utazókat. A hatalmas lélegzetű beruházásnak köszönhetően a pályaudvar és környéke Közép-Európa legnagyobb intermodális központja lehet, hiszen egy centrumban találkozik majd az elővárosi vasút, a BKV járművei, a Volánbuszok és a 4-es metró. Az eltelt évek hosszadalmas előkészületei után a kerület elfogadta a területre vonatkozó szabályozási tervet, a nyári szünet előtti utolsó testületi ülésen a városatyáknak a terv kiegészítésének módosításáról kellett volna dönteniük. Mivel a fél éve készülő szabályozási terv a Budaörsi út, Őrmező és Sasad-sashegy alsó részének forgalmát is meghatározza, a képviselők között az érintett városrészek forgalmi változásai körül alakult ki vita. Sass Szilárd fideszes képviselő aggodalmának adott hangot, mivel szerinte a szabályozási terv hátrányosan érintheti a hegyoldal közlekedését, melynek következtében az Érdi út, Törökbálinti és Németvölgyi út autóforgalma jelentősen megnövekedne. Molnár Gyula polgármester válaszában elmondta, a pályaudvar rendezésével egyértelműen javulni fog a BAH csomópont és a Budaörsi út közlekedése, ez a folyamat pedig tehermentesíti a hegyoldalt is. A polgármester arra figyelmeztetett, a főváros által is elfogadott szakmai koncepciók szerint a Kelenföldi pályaudvar csak ideiglenes végállomása lesz a metrónak, a tervezett közlekedési elképzelések a Budaörsi virágpiacnál kiépített végállomással és P+R parkolókkal válhat majd teljessé. Kupper András felszólalásában megjegyezte, a főváros eladósodása miatt az új kormánynak aligha lesz lehetősége meghosszabbítani a 4-es metrót. A testület végül nem fogadta el a módosítást. Lakos Imre alpolgármester szavai szerint az ellenzéki hozzáállás miatt egy megoldatlan állapot konzerválódik, így az egyébként is elhúzódó metróépítést nem lehet befejezni. Ha a döntés októberig nem születik meg, a feladat a következő vezetésre vár. A képviselő-testület a továbbiakban döntött az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítéséről. Az említett újbudai nevelőintézményekben ugyanis a jelentkezők számához mérten több száz férőhely hiányzik, így számos család nem tudja megoldani gyermeke napközbeni elhelyezését, nevelését. Molnár Gyula előterjesztésében kifejtette, a jelentős anyagi ráfordítást igénylő feladatot több lépcsőben kívánják megoldani. Nyolc óvodában különböző részmegoldásokkal (foglalkoztató szobákká alakítanak helyiségeket) több mint száz férőhelyet biztosítanak, jövőre pedig két új óvodát építenek a kerületben. Az Érem utcában a Petőfi iskola mellett három, a gazdagréti Szivárvány Óvoda mellett pedig négy csoportszobás óvoda épül meg 2011-ben, melyek megvalósítására a testület előzetes kötelezettség vállalása szerint 300 millió forintot különít el az önkormányzat. A képviselők abban is egyetértettek, hogy az Ezüstfenyő téren és a Fraknó utcában 25 bölcsődei férőhelyet teremtenek a jövőben. Lakos Imre tájékoztatása szerint a bölcsődei helyhiányt az önkormányzat nem tudja intézmények építésével hatékonyan felszámolni, ezért a testület olyan rendeletet fogadott el, amely az édesanyák otthonmaradását segíti. Az önkormányzat ennek értelmében két éves korig havi 60 ezer forinttal, két éves kor felett pedig 30 ezer forinttal támogatná azokat a családokat, akik inkább otthon nevelnék bölcsődés korú gyermeküket. A komplex férőhely-bővítési program eredményeként megközelítőleg 450 helyhiányt szüntetnének meg.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
