Közigazgatás

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 2. csütörtök, Ottó

60+ Médiaműhely: Szent és sérthetetlen?

Jó pár hónapja egy hírre kaptam fel a fejem. Új Alkotmányunk lesz! Új? Miért? A régivel mi a baj? Elavult? Kicsit böngészve az interneten ráleltem egy érdekességre! Arról olvastam, hogy alaptörvényünk ideiglenes!

A fejemben motoszkáló kérdések nem hagytak békén. Meg kellene kérdezni egy alkotmányjogászt.
Dr. Kolláth György szívesen adott választ kérdéseimre.

Miért most aktuális az új Alkotmány elkészítése?

Két idősáv ad aktualitást. Egyrészt 1989-90, amikor is az 1949. évi alkotmányt gyökeresen átírták, és egy parlamentáris rendszerű demokratikus jogállam közjogi berendezkedését intézményesítették: rohamtempóban, alapvetően mégis helyesen.

Mivel ez a rendszerváltó alkotmányozás egyrészt ’89-ben kerekasztal-tárgyalásokra, majd az első szabad többpárti választások után két nagy párt paktumára épült - benne főleg alkotmányos alapintézményekkel foglalkoztak, de pl. a gazdaság új fundamentumai és biztosítékai csekély szerepet kaptak.

Féloldalas lett az új alkotmány azért is, mert egyes területekre, bizonyos alkotmányos fejezetekre kevés figyelem jutott, - ám a törvény szerkezete megmaradt. Mindez azt az őszinte felismerést és a preambulumba foglalt kijelentést hozta, hogy ez átmeneti alkotmány, hazánk új alkotmányának elfogadásáig szól.

Kiderült: volna mit javítani a törvényen, de akut és lényegi változtatási kényszer nincs. Másrészt, 2010-2011 aktualitását a jobboldali választási győzelem 2/3-os parlamenti mandátuma adja, - mivel új közjogi szakmai tényezők a fél éven belüli alaptörvény fabrikálás mellett változatlanul nincsenek. Puvoár, erő, vélt történelmi szerep(játék) mozgatja a szálakat, egyfajta győzelmi mámor, illetve kényszer a motiváció.

Miért nem került sor rá eddig, hiszen hosszabb ideje ideiglenes az alaptörvényünk?

Részben azért nem, mert a jelenlegi alkotmány 'működik'. Nem érdemben, nem a fő tartalomban van baj. Mint a pontozásos sportág esetében: a tartalmi pontszám igen jó, a művészi kivitel közepes vagy kicsit az alatti. Fontos visszahúzó ok, hogy a rendszerváltás 20 éve alatt nem készült egy biztos, nívós, európai jellegű és aurájú monitoring sem az alkotmányról, sem a hozzá szorosan illeszkedő törvényekről (pl. a gyülekezésitől a választójogin át a sztrájktörvényig).

Következésképpen nincs korrekt diagnózis, amire épülhetne egy modern terápia. Sőt, Magyarország állami és jogi tekintetben sincs kitalálva a XXI. század számára, tehát nincsen olyan stratégia, ami évtizedekre szóló alaptörvényi tételezést, megerősítést kaphatna.

Különösen az elmúlt hónapokban olyan mérhetetlen és minősíthetetlen ötletelés indult be, amely a tévé 'Önök kérték' című kívánságműsorát idézi. Láthatóan akarat van a dolgok bárminő átalakítására, de komoly muníció nincs hozzá. Klasszikus idézet: az ész pesszimista, az akarat optimista.

Az évek alatt csak módosított törvény mennyire áttekinthető?

Az alkotmány a jog Bibliája - volna, rendesen. Változtatgatása alig lehetne több és gyakoribb, mint a Szentírásé. Nálunk mégis a 20 év alatt - és főként ebben az évben - sokat és olykor ötletszerűen, napi igény mentén, néha egyenesen pillanatnyi pénzpolitikai érdekből változott a törvények törvénye. Ez az alkotmány tiszteletének, értékrendjének, kultúrájának a felmorzsolódását hozhatja, jelentheti.

Alkotmányunk kevesebb, mint 80 §, de a hozzá kapcsolódó alkotmánybírósági határozatok száma több ezer. Együtt adnák a magyar közjog gerincét, és itt, együtt már valóban mutatkoznék megismerhetőségi korlát. Az lenne a megoldás, ha az Alkotmánybíróság (AB) legfőbb határozatait beemelnék az alaptörvénybe, ezáltal garantálnák azok tartós 'jogerejét'.

Kik készítik - jogászok vagy politikusok?

Ha igaz, hogy a háború fontosabb dolog annál, hogy azt katonákra lehetne bízni - akkor igaz az is, hogy nem alkotmányjogászok, jogászok alkotmányoznak, vagyis ne ők tegyék-vigyék. Monitoring munkát, szakmai szintézist, tudományos hátteret, mérlegelhető alternatívákat nyilvánvalóan joghoz értő szakemberek munkáljanak ki, de a döntés joga másé.

Két döntnök van ott, ahol népszuverenitás létezik, ui. az alkotmányozó hatalom a parlament és a nép. Körülbelül 4 olyan szakmai előzmény van, amelyek - távlatos, értő, Európára is figyelő - forrásaiból jó problematika és szabályozási koncepció volna készíthető a közjog műhelyében - a legjobb, pártsemleges koponyák keze által.

Ekkor és ezután jönne a politika, mely választ erről a menüsorról, vigyázva arra, hogy képletesen ne sós-mákos-édes-keserű-rumos-kólás katyvasz jöjjön ki belőle. Ezután venné kezébe egy szuper kodifikátor csapat a szerkesztés és illesztés kézi munkáját. Erről döntene a T. Ház majd a T. Nép. A sorrend fontosságára int a példabeszéd: először partra úszunk, és csak utána cserélünk ruhát.

Hasznos-e a társadalmi vita e kérdésben?

Elkerülhetetlen, de ami a fő: miről is vitáznánk? Ha X, Y, Z bedobott ötletéről, akkor ezt így és itt: ne. De a szabályozási elvekről, s azok sorában az esetleges új intézményekről (pl. egy vagy két kamara, az államfő választás módja) már igen, vagyis termékeny, és az országot megmozgató, a jó ügy mellé felsorakoztató vita lehetne. Ettől érezhetné az új alkotmányt a magáénak is a társadalom, azaz egyszerre lenne legális és legitim a kódex. Az alkotmány a nép közreműködése nélkül olyan, mint a Hamlet a dán királyfi nélkül.

Más országokban mennyire gyakori, hogy módosítják az Alkotmányt?

Olyannyira nem gyakori, hogy a stabilitása alapérték. Néhol csupán kiegészítése jöhet szóba, másutt legalább két, egymást követő parlament dönthet így, és megint másutt vannak az alkotmányban örök érvényű, tehát módosíthatatlan regulák is.

Egy oktrojált alkotmányt az első lehetséges pillanatban, egy eszázadi nívós és fel nem forgatott alkotmányt évtizedekig már csak azért sem kell(ene) módosítani, mert a jelentkező gondokat az újra magasan ívelő AB értelmezéssel megoldaná. Együttműködés a kulcsszó. Ha megosztják, a feladat kisebb, az öröm nagyobb lesz. Magyarország - stílusában is - fordulhat a Nyugat felé, de keleti modellt is követhet, mint tette épp az alkotmányozásban '49-ben.

sztorma - 60+ Médiaműhely (2010. 11. 26.)

LEGFRISSEBB
×