TÁJÉKOZTATÓ
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata és Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) alapján létrehozott közös belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról, valamint a visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat vagy Foglalkoztató), valamint Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal vagy Foglalkoztató; Önkormányzat és Hivatal a továbbiakban együttesen: Foglalkoztatók) a Panasztv. alapján belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet. A rendszer működtetésének célja, hogy a fenti Foglalkoztatók tekintetében garantálja a visszaélések vagy jogsértések bejelentésének lehetőségét a bejelentő védelme mellett.
A Foglalkoztatók jelen tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató) tájékoztatják a bejelentésre jogosultakat, a bejelentőket és az eljárás egyéb résztvevőit az eljárás menetéről, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről.
Mi a belső visszaélés-bejelentési rendszer?
A Foglalkoztatók a Panasztv. 5. illetve 6. alcímében foglaltak szerint belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetnek, melyben munkavállalók, szerződéses partnerek és más érintettek bejelenthetik az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat. E jogszabályi kötelezettség célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe.
Mit lehet bejelenteni?
A belső visszaélés-bejelentő rendszer keretei között jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Ki tehet bejelentést?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:
a) a Foglalkoztató által foglalkoztatott,
b) az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
c) a Foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
e) a Foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
f) a Foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
g) a Foglalkoztatóval a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
h) az a személy, akinek a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Foglalkoztatóval megszűnt.
A bejelentés tekintetében
- foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a Foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi (ideértve nemcsak a munkaviszonyt, hanem pl. az egyszerűsített foglalkoztatást, a megbízási jogviszonyt is.),
- foglalkoztatottnak minősül az a természetes személy, aki a Foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Hol lehet bejelentést tenni?
A bejelentést kizárólag az alább meghatározott módon, a visszaélés-bejelentési rendszert működtető Foglalkoztatóknál lehet megtenni, a Foglalkoztatók egyéb úton bejelentést nem fogadnak. Más személy vagy szervezet felé közvetlenül bejelentés nem tehető.
A Foglalkoztatók felé a bejelentést
a) e-mailben a visszaeles-bejelentes@ujbuda.hu címen; az integritás-felelőst érintő visszaélés bejelentése esetén ezen az e-mail címen.
b) levélben a Foglalkoztatók postai címén (1113 Budapest, Bocskai út 39-41., a borítékra javasoljuk ráírni: „az integritás-felelős saját kezéhez kézbesítendő”, az integritás-felelőst érintő visszaélés-bejelentés esetén a borítékot „a Jogi és Közbeszerzési Osztály vezetőjének saját kezéhez kézbesítendő” jelzéssel kell ellátni.,
c) személyesen, a Hivatal honlapján közzétett telefonszámon előzetesen egyeztetett időpontban a Hivatal integritás-felelősénél,
d) hivatali időben a Hivatal honlapján közzétett telefonszámon.
Milyen védelmet kap, aki bejelentést tesz?
A vizsgálat során a Foglalkoztatók kötelesek biztosítani, hogy a bejelentőt ne érje hátrányos következmény a bejelentése okán.
Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a 20. §-ban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A bejelentés megtétele jogszerű, ha
a) a bejelentő a bejelentését a fenti visszaélés-bejelentési rendszerben, a Panasztv.-ben meghatározott szabályok szerint tette meg,
b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni a Panasztv. 46.-47. §§ szerint megtett bejelentéseket.
A védelem – a jogi segítségnyújtás kivételével – kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztv. 1., illetve 2. mellékletében szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy a bejelentő e körülmény fennállását alapos okkal feltételezi.
A védelem – a jogi segítségnyújtás kivételével – nem illeti meg a bejelentőt, ha
a) bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
b) a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
c) a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
d) a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
e) bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
f) a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.
A fentiek irányadók arra a bejelentőre is, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést és későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, illetve esetében a Panasztv. 42. § alkalmazására kerül sor.
A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.
Hogyan kezelik a személyes adatokat az eljárás során?
A Foglalkoztató a bejelentőnek, továbbá annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezeli.
A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg. Az adatkezelés részletes szabályairól, így különösen annak céljáról, jogalapjáról, a hozzáférésre jogosultakról, az adatok kezelésének időtartamáról, a bejelentő jogairól ITT tájékozódhat.
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára. A vizsgálat lefolytatásához nem szükséges személyes adatokat a Foglalkoztató törli.
Az érintetti jogok gyakorlását a vizsgálat során a Foglalkoztató biztosítja. A vizsgálat lezárását követően 30 napon belül – amennyiben további eljárás a vizsgálat alapján nem indult – a Foglalkoztató az adatokat anonimizálja. Adatkezeléshez kapcsolódó jogai feltételezett megsértése esetén az érintett panasszal fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., +36-1-391- 1400, ugyfelszolgalat@naih.hu) vagy bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az Érintett választása szerint – a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható (a törvényszékek felsorolását és elérhetőségét az alábbi linken keresztül tekintheti meg: http://birosag.hu/torvenyszekek) Az adatkezelés részletes szabályairól, így különösen annak céljáról, jogalapjáról, a hozzáférésre jogosultakról, az adatok kezelésének időtartamáról, az érintetti jogokról ITT tájékozódhat.
Mi történik a bejelentést követően?
A bejelentést a Foglalkoztató fogadja és vizsgálja ki. A bejelentésről a bejelentő – amennyiben ennek lehetőségei a kapcsolattartás módjára tekintettel fennállnak – azonnal, de legkésőbb hét napon belül visszaigazolást kap, illetőleg tájékoztatást kap a jogairól és kötelezettségeiről. A Foglalkoztató a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás határideje különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – meghosszabbítható, azonban a bejelentés kivizsgálásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem erre jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A bejelentés kivizsgálása során a Foglalkoztató kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az előző bekezdésben foglaltakról a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
Budapest, 2025. január 1.
