Május utolsó napjaiban a Hosszúréti patak kilépett a medréből, a hatalmas lezúduló víztömeget pedig sem a budaörsi víztározó, sem a Kőérberek-Tóváros területén épült halastó nem tudta feltartóztatni. Az áradás Budaörsön és Budafokon okozta a legnagyobb károkat, a XXII. kerületben a Honfoglalás utca egy része és a Kártya utca egésze víz alá került, a lakók többségét kitelepítették. Utóbbiban a közeli autószerelő műhelybe beömlő víz fáradt olajjal teli hordókat borított fel, így az egész utca olajos vízben úszott. Nem sokkal később Újbudát is elérte az áradat, itt azonban a víz nem ért el lakott területeket, mindössze a 41-es villamos sínpárját mosta alá Kamaraerdő környékén.
Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere azért hirdetett megbeszélést, hogy a jövőben elejét vehessék az ehhez hasonló katasztrófáknak. Az egyeztetésen Budaörs, Budafok, Biatorbágy, Törökbálint és Újbuda önkormányzati vezetői, szakértői vettek részt, de országgyűlési képviselők, és a Fővárosi Csatornázási Művek vezetősége is megjelent az eseményen. A kezdeményező polgármester bevezetőjében elmondta, a patak hosszú évek óta okoz fejfájást a környékbeli településeknek, de a helyzet azóta vált igazán súlyossá, mióta a patak vízgyűjtő területén számos bevásárlóközpont és raktárváros épült. A hatalmas lebetonozott, leaszfaltozott területek, és az ezekhez vezető új autóutak elzárták a korábbi vízfolyások útját, így a csapadék és a patak más utakat talált magának. Budafok vezetője hozzátette, az ár elvezetésében a legközelebb eső XI. kerületi Tóváros eredetileg víztározónak is tervezett halastava segíthetett volna, de annak kiépítése teljesen alkalmatlan erre a funkcióra.
A megbeszélésen az is elhangzott, a Főváros nemrégiben folytatott le egy közbeszerzési eljárást a patak alsó, budapesti szakaszának revitalizációjára, de Szabolcs Attila szerint arannyal is kiönthetik a medrét, az sem fogja megfogni a felülről érkező vizeket. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a Hosszúréti patak teljes vízgyűjtő területét átfogó megoldásra van szükség, amely jól elhelyezett záportározók megépítését jelentené. Mint kiderült, évekkel ezelőtt több terv is készült a patak rendbetételére, a legutolsó, Csatornázási Művek által megrendelt 1993-as tanulmány öt víztározót javasol megépítésre. Ebből később néhány település összefogásával kettő megvalósult, a jól induló kezdeményezés azonban finanszírozási gondok miatt hamarosan elhalt.
A XXII. kerület polgármestere kijelentette, a beépítésekkel megváltozott körülmények miatt újra kellene terveztetni az egész terület vízügyi szabályozását. Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő arra is rámutatott, habár a bevásárlóközpontoknak annak idején kötelező volt záportározót építeni, azok kezeléséről (zsilip kinyitása) és karbantartásáról ( iszap kikotrása) már nem sokan gondoskodtak. A képviselő azért hívta fel a figyelmet a problémára, mert az árvíz idején több tározót is üresen találtak.
A résztvevők kimondták, minden település maga felelős saját tározója rendbetételéért. A megbeszélésen elhangzott, a fentről érkező csapadékvizeket Törökbálinton lehetne a leghatékonyabban megfogni egy több százezer köbméteres víztározóval, ennek megépítésére azonban a település egyedül nem képes. Szabolcs Attila azt mondta, a terület árvízi szabályozásának finanszírozására egyetlen lehetőséget lát: ha az érintett önkormányzatok (a Fővárost és Pest megyét beleértve) konzorciumot hoznak létre, és közösen pályáznak uniós forrásokra. A budafoki polgármester azt is kezdeményezte, minden érintett település közgyűlése elé egy szándéknyilatkozatot terjesszenek, amely szerint a jövőben együttesen lépnek fel a Hosszúréti patak vízgyűjtő területének rendbetételéért. Emellett arra kérte a jelenlévő országgyűlési képviselőket, a parlamentben is képviseljék az ügyet. A következő találkozóra várhatóan egy hónap múlva kerül sor.
(Az Újbuda TV képes beszámolóját hétfőn láthatják a tévében 18 órakor, és kedden itt az Interneten. - a szerk.)
|
|
|
|
|
|
